Gombás rizottó

A tökéletes rizottó elkészítésének számos módja van, és csak úgy találhatod meg a számodra legmegfelelőbbet, ha többet kipróbálsz. A legfontosabb tipp, hogy jó minőségű rizottórizst vásároljunk, például Arborio, Vialone Nano vagy Carnaroli rizst, ahelyett, hogy a szokásos fehér rizst használnánk a konyhaszekrényből. Egy másik tipp, hogy ne felejtsük el addig redukálni a fehérbort, amíg már nem érezzük az alkohol szagát a serpenyőből – ez is fontos ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és ízletes rizottót kapjunk. Vannak, akik szeretik egyszerre hozzáadni a folyadék nagy részét, majd fokozatosan adagolni a maradékot, de mi úgy gondoljuk, hogy a legjobb, ha apránként adagoljuk. Próbáld ki mind a két módszert, és nézd meg, melyik tetszik jobban. De ne felejtsd el, hogy tálalás előtt mindig reszelt sajttal fejezd be az ételt.

Ez a rizottó egy egyszerű klasszikus recept szerint készül, és a legtöbbször csak erre van szükséged. Krémes és kiadós finomságával mindig jóllakat és elégedetté tesz. De könnyedén feldobhatod a dolgokat néhány kedvenc alapanyagod hozzáadásával, hogy a saját rizottó recepted pontosan olyan legyen, ahogy te szereted. Használj különféle fűszereket és fűszernövényeket, hogy színesebbé és ízletesebbé tedd, és akár húst vagy gombát is, hogy textúrát kapjon és még laktatóbb legyen. Az olyan fűszernövények, mint a petrezselyem vagy a tárkony hozzájárulnak a gazdag ízvilághoz, a zöldségek, például a gomba, az újhagyma, a brokkoli és a borsó pedig egyszerre laktatóak és ízletesek. Ha húst szeretnél hozzáadni, a csirkétől és a marhahústól kezdve a kagylókon át mindenféle halig, például tőkehalig vagy tengeri sügérig bármit felhasználhatsz. Amíg van egy jó alapod, és biztosítod, hogy elegendő folyadékod legyen, addig folyamatosan kísérletezhetsz, és a végtelenségig variálhatod a rizottót.

Az egyik legnépszerűbb rizottóvariáció a különféle gombákkal készült rizottó. A rókagomba ízletes és húsos, ezért tökéletes ehhez az ételhez. Ráadásul pazar látványt nyújt, így gyönyörű feltét lesz belőle, amikor a rizottót rókagombával a tetején tálaljuk. Természetesen más gombát is használhatsz, ha nem szereted, vagy nincs kéznél rókagomba, de javasoljuk, hogy legalább egyszer próbáld ki – nem fogod megbánni! Add hozzá a rókagombát a hagymával és a fehérborral együtt, a hagyományos alaplevet pedig helyettesítsd gombaalaplével, hogy az íze intenzívebb legyen. Szarvasgombaolajat is tehetsz hozzá, hogy gazdagabb és zamatosabb legyen. A szarvasgomba tökéletesen illik az ízletes rókagombákhoz.

A rizottó nem a legkönnyebben elkészíthető étel, de nem is igényel túl sok műveletet. Röviden: megpirítjuk a hagymát, a fokhagymát és a választható zöldségeket, majd hozzáadjuk a rizottórizst. Süssük addig, amíg még van benne némi tartás, de kezd megpuhulni. Adjuk hozzá a fehérbort, és redukáljuk. Adjuk hozzá a fehérbort, amit beforralunk (redukálunk). Adjunk hozzá még több folyadékot, és ismételjük ezt, amíg a rizottó sűrű és kásaszerű nem lesz. Az utolsó lépés a reszelt parmezán sajt és természetesen egy kis vaj hozzáadása. További inspirációt és részleteket találsz a receptünkben.

A rizottónak krémesnek és éppen elég lágynak kell lennie ahhoz, hogy egy kicsit szétfolyjon a tányéron, de még mindig legyen képes megtartani a formáját. Az olaszok a tökéletes rizottó textúrát „la onda”, azaz „a hullám” névvel illetik, ami azt jelenti, hogy a textúrának úgy kell kinéznie, mint egy lassan a part felé gördülő hullámnak, vagyis mint egy sűrű kása, amely lassan visszaesik a helyére, amikor egy spatulával végigsimítunk rajta. Az al dente lágyabb oldalán kell lennie, lágysággal és enyhe haraphatósággal.

A rizottó főzése nem tarthat tovább 20 percnél. Ez azonban attól függ, hogy milyen rizst használsz, és mennyire vagy gyakorlott az al dente főzésben. Ez a recepttől is függ, és attól, hogy a folyadék nagy részét egyszerre adod-e hozzá, majd lassan adagolod a többit, vagy mindent apránként, az elejétől kezdve – az első módszer a leggyorsabb módja a könnyű rizottó elkészítésének.

Az, hogy személyenként mennyi rizottórizsre van szükséged, attól függ, hogy milyen rizst használsz. Egy általános szabály szerint egy főétel vagy könnyű étel esetében személyenként körülbelül 60 g rizs, míg egy nehezebb étel esetében körülbelül 75 g rizs javasolt. Ne feledd, hogy a többi összetevő, különösen a sajt, szintén laktatóbbá teszi a rizottót.

Ha ki akarod hagyni a bort, akkor is készíthetsz szép, hagyományos rizottót. A fehérbor némi savasságot ad az ételnek, de egyszerűen ki is hagyhatod, és az első lépések után a rizs, a hagyma stb. hozzáadása után rögtön hozzáadhatod a hús alaplevet vagy a vizet. Ha némi savasságra van igényed, adhatsz hozzá egy kis citromlevet vagy egy kis fehérborecetet, miközben belekevered a vizet vagy az alaplevet.

A hagyományos rizottó nem tartalmaz tejszínt. Adhatsz hozzá, de nem szükséges, és nem ez az az összetevő, amitől krémes és finom lesz. A krémesség inkább a rizs főzésének, a vajnak és a végén hozzáadott sajtnak köszönhető. Ha krémesebbet szeretnél, adjon hozzá több vajat vagy sajtot.

Általában a rizottót a legjobb azonnal tálalni, miután reszelt sajttal megszórtuk. Ha azonban előre szeretnéd elkészíteni, egyszerűen kövesd a lépéseket a folyadék hozzáadásáig. Amikor a rizs 50-75%-ban kész, vegyük le a tűzről, és egyenletesen és laposan helyezzük egy tepsibe vagy hasonlóra – a lényeg, hogy a rizs nagyon gyorsan lehűljön, hogy így megállítsuk a főzési folyamatot. Tartsd hűvösen, amíg készen nem állsz a folytatásra. Ezután tegyük a rizottót ismét egy lábasba, adjuk hozzá a fehérbort, a hús alaplevet, a vizet vagy bármilyen más folyadékot, és onnan folytassuk a receptet.

A megmaradt rizottót felhasználhatjuk egy teljesen új étel vagy finom falatok készítéséhez. A maradék rizottóból például zsemlemorzsa, tojás és liszt hozzáadásával elkészíthetjük az Arancini nevű olasz ételt. Formáljunk golyókat a hideg rizottóból, forgassuk meg őket lisztben, majd tojásban, végül zsemlemorzsában. Süssük őket 180 °C-os sütőben kb. 20 percig, vagy süssük őket serpenyőben bő olajban vagy fritőzben aranyszínűre.

A rizottót legfeljebb 3 napig tárolhatod a hűtőben. Le is lehet fagyasztani néhány hónapra, majd újra felmelegíteni, de javasoljuk, hogy néhány napon belül fogyasszátok el. Egyszerűen hagyjuk a rizottót majdnem teljesen kihűlni, majd tegyük a hűtőbe egy tálban vagy fedeles dobozban. Felmelegíthetjük mikrohullámú sütőben vagy a tűzhelyen, vagy átalakíthatjuk valami mássá, hogy teljesen új ételt varázsoljunk a maradékból.

A rizottó akár 3 hónapig is lefagyasztható. Miután szoba-hőmérsékletűre hűlt, légmentesen záródó edényben tárold a fagyasztóban – de ne hagyd túl sokáig szoba-hőmérsékleten. A rizottót egy éjszakán át a hűtőben hagyd felolvadni, mielőtt mikrohullámú sütőben vagy a tűzhelyen egy kis vízzel vagy alaplével újra felmelegíted, hogy lágy és krémes maradjon.

A rizottót a legjobb azonnal tálalni és élvezni. Ha azonban mégis marad belőle, a rizottót másnap is elfogyaszthatod, ha kellően felmelegíted. Ha a rizottót mikrohullámú sütőben melegíted fel, tedd egy mikrohullámú sütőre alkalmas tálba, és adj hozzá egy kis vizet, alaplevet vagy fehérbort. Közepes lángon 4-5 percig melegítsd, közben kevergesd meg néhányszor. Amikor majdnem kész, hozzáadhatsz egy kis vajat, hogy krémesebb legyen. Ha nincs mikrohullámú sütőd, használd a tűzhelyet az újramelegítéshez. Tedd a rizottót egy lábosba, és hagyd állni egy ideig, amíg szoba-hőmérsékletű lesz. Önts egy kis bort, hús alaplevet vagy vizet a serpenyőbe, és kevergetve melegítsd néhány percig. Vedd le a tűzről, adj hozzá még vizet, bort vagy alaplevet, és esetleg egy kis vajat vagy sajtot, hogy extra krémes legyen.

A rizottó befejezése ugyanolyan fontos, mint a jó kezdés – ez kritikus fontosságú ahhoz, hogy a rizottó olyan finom selymes legyen, mint amilyenről a rizottó ismert. Amikor a rizottó megfelelő állagú, adjuk hozzá és keverjük bele a vajat és a reszelt parmezán sajtot, majd tálaljuk azonnal.

A rizottó nem a legkönnyebben elkészíthető étel, de ha megfogadunk néhány tanáccsal gyorsan eljuthatunk a tökéletes rizottóhoz. Ha túlfőzik a rizst, a rizottó tönkremegy. Ha főzés közben túlkeverik, az összes krémesség és gazdag textúra eltűnik. Türelemre van szükség, a megfelelő, jó minőségű alapanyagokra, és elegendő időre ahhoz, hogy a rizottót megfelelően megfőzzük, megkeverjük és beforraljuk (redukáljuk). Minden az időzítésen múlik, és ha ezt jól sikerül, a rizottó minden alkalommal tökéletes lesz.

Ha a rizottó túl híg, az azt jelenti, hogy túl sok folyadékot adtál hozzá. Ezt azonban egyszerűen kijavíthatod. Vagy merj ki egy kicsit a folyadékból, vagy hagyd még egy kicsit főni. De vigyázz, hogy a sajt hozzáadása előtt ne engedd túlságosan megszilárdulni. Az olvasztott sajt besűríti a rizottót, és még egy kicsit sűrűbb lesz, ha elkezd hűlni.

Könnyen lehet, hogy elsózzuk a rizottót, mivel mind a húsleves, mind a parmezán sajt sok sót ad az ételhez. Fél rész alaplével, fél rész vízzel csökkenthetjük a sósságot, de ha már megtörtént a baj, kétféleképpen próbálhatjuk meg helyrehozni: először is, próbáljunk meg egy löttyintésnyi fehérbort hozzáadni, mivel a savassága jó módja annak, hogy a túlsózott ételek élét elvegyük. Másodszor, ha túl sós, akkor megpróbálhatjuk „felhígítani” úgy, hogy egy fél adag extra (sótlan) rizottót készítünk, és összekeverjük.

A rizottónak nem kell ropogósnak lennie. Ha igen, az azt jelenti, hogy a rizs nem főtt meg eléggé. A rizottórizsnek al dente-nek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a szem a közepén kemény, de kívül mégis puha legyen. Ha a rizottó még mindig kemény, hagyjuk még egy kicsit párolódni, és adjunk hozzá több folyadékot, ha már nincs elég, hogy a rizs alaposan megfőjön.

A rizottó egy olasz rizsétel, amelyet hagyományosan fehérborral és parmezán sajttal készítenek. Puha és selymesen sima. Sajtos, zamatos és krémes állagú, ami a különleges rizsnek és az olvasztott parmezánnak köszönhető. Készíthetünk sima rizottót, vagy kipróbálhatjuk a rizottót különböző gombafajtákkal, például rókagombával, mint amilyet a receptünkben mi használunk. Adhatunk hozzá újhagymát, petrezselymet vagy más pikáns fűszereket és ízesítőket is.

Mivel a rizottó meglehetősen kiadós és krémes étel, jó ötlet valami friss és könnyű ételhez tálalni. Készítsünk salátát ropogós rukkolalevelekből és reszelt parmezánsajtból, vagy vegyes salátát dióval és vékony almaszeletekkel. A rizottóhoz frissen sütött kenyeret is tálalhatunk.

A rizottó lehet előétel, főétel és köret is. Előételként tálalva nincs szükség másra, csak magára a rizottóra. Köretként tálalhatjuk például grillezett húsok vagy csirkecombok mellé. Ha a rizottót főételként kínáljuk, tálalhatjuk önmagában, vagy készíthetünk hozzá friss zöldsalátát reszelt parmezánnal, párolt brokkolival, sült spárgával vagy más ropogós és ízletes salátával.

A rizottó egy olyan rizsétel, amelyet a hagyományos rizottórizsfajták valamelyikéből készítenek, a leggyakrabban használt rizsfajta az Arborio. Más, gyakran használt rizsfajták közé tartozik a Vialone Nano és a Carnaroli. Ez nem tészta, még akkor sem, ha a krémesség és selymesség miatt finom, krémes olasz tésztaételek juthatnak eszünkbe.

Lehet rizottót készíteni normál fehér rizzsel is, de a legjobb és legautentikusabb rizottót a megfelelő rizottórizsfajták, például a Vialone Nano, a Carnaroli vagy az Arborio rizs használatával kapjuk, ez utóbbi az általánosan kedvelt fajta. Ha normál rizst használsz, akkor lehet, hogy egy kicsit tovább kell főzni a rizst, hogy közelebb kerüljön a krémes állaghoz.

Van néhány hasonlóság a paella rizs és a rizottóhoz általában használt rizstípusok között. Az egyik különbség azonban az, hogy a paella rizs több folyadékot szív magába, mint a rizottórizs, ezért paella rizs használata esetén ügyelj a folyadék mennyiségére. Ugyanakkor nagyobb a keményítőtartalma van, mint a rizottórizsnek, így elegendő kevergetéssel ez is elkezd krémesedni, mint a hagyományos rizottó.

Nem, a különböző rizottórizs fajták, mint az Arborio és a Carnaroli nem azonosak a paella rizzsel, bár van köztük hasonlóság. A rizottóhoz használhatsz paella rizst is, de figyelj a folyadék mennyiségére, és a megfelelő krémes állag elérése érdekében esetleg változtasd meg a főzési időt.